Bíllentyűzetet ragadtam újfent,hogy neked írjak egy fontos kérdésben....Általában hiszek saját magamnak,ezért is furcsa,hogy most külső megerősítésre szorulok.De most így esett,biztos emlékszel arra lányzóra akiről irtam.
  Találkoztam vele,beszélgettünk nem túl sokat és csak érinteni tudtam azt ami nekem igazán fontos mármint ,hogy érzelmileg sem közömbös.;) Elég elzárkozó volt,picit arcosabb és kimértebb lett mióta legutóbb beszéltünk. Olyannak tűnt mint aki lezárja magát ,konkrétan mintha benne lett volna valamiben.Ez a beszélgetésből ki is derült ,hogy így védi le magát.Kevesebbet mosolygott,gondterheltebb,rohanás az élete....

  Amit meg hiszek az az hogy egy nagyon közeli darabkám ,mondhatni ikerfél.-persze ezt a hitemet nem ecseteltem neki.Ilyen ismerős és perzselő tekintetet nem láttam még szembejönni velem,ismerős a lénye és ez teljesen elgyengít.:)Egyébként komoly és a korához képest érett kis csaj. Tudatosságban azért jócskán van köztünk különbség, de ez nem baj.
  A kérdésem,kérésem az lenne hogy te hogy látod a "röntgenszemeiddel" ezt a storyt. Nayuval kukkants már rá légyszi. Érdemes ebbe a dologba még energiát raknom ,vagy teljesen felesleges és csak hitegettem magam.
  Nem érdekel igazán ha visszautasít egy nő,de ezt tőle pont  nem vártam.... Kicsit alámvágott..

Ara

A következő képet láttam: egy fekete márványobeliszket, hasonló magasságút, mint egy villanyoszlop, és a vastagsága sem volt sokkal több. Négyzet alapú volt, felfelé keskenyedett, a teteje már egészen vékony volt. Két alak volt körülötte: egy férfi (te) és egy 4-5 év körüli, szép, kalapos kislány (a barátnőd). Kukucskálósat játszottatok az oszlop körül, nevetve, jó hangulatban. Aztán a kislány háttal fordult, nekitámaszkodott az obeliszk másik oldalának, te pedig elkezdtél felmászni ezen az obeliszken, mintha egy rúdon másztál volna fel. Amikor felértél, akkor láttam (vagy akkor került oda) egy karfás szék, ami az egyik lábán egyensúlyozott az obeliszk csúcsán, kissé megdőlve, de stabil egyensúlyban. Ebbe a székbe ültél bele, és nagyon elégedettnek látszottál. Nem kellett egyensúlyoznod, biztonságban voltál. A kislány ekkor előbújt az obeliszk mögül, felnézett rád, és egymásra nevettetek. Aztán a kislány elkezdett nőni, előbb felnőtt nő lett, majd óriási méretűre terjedt ki, kicsivel magasabb lett az obeliszknél, és puha, párnás, szinte légnemű lett a teste. Átölelte, mintegy magába foglalta az obeliszket és téged, amint rajta ültél. Ez egy nagyon megnyugtató, harmonikus érzés volt számomra.

A kép elején vidáman, jó hangulatban játszottatok egymással, és nem véletlen, hogy kukucskálósat: most, ebben az időpillanatban éppen ilyen „játékot” játszotok, időnként egymás elé kerülve, egymásra pillantva, majd újra eltűnve a másik szeme elől. Aztán te elkezdtél felkapaszkodni az obeliszken: a felkapaszkodás nagy fáradság utáni kimagasló eredményeket és sikereket jelent. Feljutottál a csúcsra, ahol egy karosszék várt, amiben kényelmesen elhelyezkedtél, és bár ez a szék egyetlen lábán állt a keskeny oszlop tetején, mégsem ingott, semmi bizonytalanságot nem éreztem belőle, inkább azt, hogy felértél valami olyan szintre, ami a lehető legmagasabb szint, amit csak elérhetsz az életedben. Jelenleg, a lineáris időben még nem tartasz itt: a most pillanatát az obeliszk körül kergetőzés mutatja. Ekkor kezdett nőni, óriássá válni a barátnőd, kiterjedni egy másik dimenzióba. S amikor ő is elérte azt a szintet, ahol te már kényelmesen ültél, akkor tudtatok egy közös összekapcsolódást megélni.

Más utat választottatok, ami az út módjában, jellegében, sajátságaiban mutatkozik meg: te felfelé törekszel, ő kiterjed és növekszik. Mindkettőtöknek egyedül, egyénileg kell elérnetek egy bizonyos szintet, amikor már mindketten alkalmasak lesztek arra, hogy egymás felé fordulva, egymásra nevetve, egy szinten összekapcsolódhassatok. Tehát nem a kapcsolat építésébe kellene fektetned az energiádat, hanem a saját „felmászásodba”, hogy te magad rendben, biztonságban és megfelelő szinten legyél akkor, amikor már ő is kész lesz a kapcsolat felvételére.

Egyet még mindig nem tudok, hogy mi a jelentése a márványobeliszknek? Miért négyzet alapú, miért fekete márvány? Ha ehhez van ötleted, ami esetleg kapcsolódik a te életedhez, akkor az jól jönne.

firnisz

Hm,izgatottan olvastam a látomást,átfutottam rajat 2-szer,3-szor.Szeretjük a szimbólumok nyelvezetét és sok mindent bele lehet magyarázni,főleg ha az ember mindenben azt látja amit ő akar.Több szinten értelmezhető.
   Igazából saját magamat kristály tisztán láttam,menetelés a tudatosság mezsgyéjén fölfelé.
   Volt már,hogy létrán másztam fel irdatlan magasságokba,pár ember társaságában igen zord időjárási viszontagságok között, mindez álom formájában...
   4-zet alapú fekete márvány obeliszk,nem mond sokat,legutóbb a 4-es szám kapcsán is márvány dolgokról volt szó...  Linkeltél egy csatit anno.
   Az,hogy kislány majd nagylány ,egy lábon álló szék /de gondolom 4 volt neki:)/,egymást követő tágulás,alakváltás..Részemről ezek arra utalnak hogy még nincs itt az ideje a kapcsolódásnak. Forgolódás van -kergetőzés.. És igazából én próbálom eröltetni a dolgokat,pedig nem kellene.
   Ha valamire megérett mindkét fél akkor a dolgok maguktól klappolni fognak...
   Ezt csak zárójelben jegyzem meg Adamusznál a 4-es az anyag száma,a minden létező negyedik önfelosztása.
   Én vagyok, én nem vagyok és azokon belül is még egy osztás.....

Ara

Amit remekül összefoglaltál, ahhoz nincs hozzáfűznivaló. Közben az obeliszk jelentése is letisztult előttem. Ma délelőtt végre bevillant három egymáshoz kapcsolódó szó: tudás, tudat, tudatosság. Hogy elérd a lehető legteljesebb tudatosságot, ehhez a tudást is meg kell szerezned. A tudás oszlopát kell megmásznod, és ezt fogja a barátnőd magába ölelni, fogadni. Azért négyzet alapú, mert az anyagi, fizikai világ szilárd támasztékán kell állnia. Égbe nyúló, de nem túlságosan magas, tehát nem kell leküzdhetetlen akadályokkal szembenéznetek. A csúcson egy karosszék vár, amiben egy időre békésen megpihenhetsz. Az obeliszk fekete, mert már minden színnel árnyaltátok a személyiségeteket, több színt már nem tudtok kivenni belőle. És márvány, ami a szobrászok nemes anyaga: a márványszobor az idea egyik nyilvánvaló megvalósulása az anyagi világban.

Kép: KeDo