János 2009. 02. 07-11.

Érdekes történet: egyik este a lányommal gyógyítottuk a fiamat (5) és csak később mondta el a kislányom, hogy a kezem körül lila fényaurát látott. Ilyen még soha nem történt velünk. (Mi lehet ez?) A lányom 7 éves és kb. 3-4 éves korában héber betűket rajzolt egy papírra...

Köszönöm a visszajelzést! Igazából elvesztettem a fonalat, ez a bajom. Én, a valamikori magabiztos spirituális ember, összeomlottam. A feleségem egy éve elhagyott, megcsalt egy volt kollégámmal, azóta a két pici gyerek velem van. Hála Istennek, nem is akarom másképp! Anyagilag tönkre mentem, napi megélhetési gondokkal vergődök. Nem értem, miért történnek ezek velem? Én vonzottam be? ('Isten' bűntet, vagy én magamat???) Ugye, milyen buta kérdések?:-)) Pedig halálosan komoly a helyzet, sokszor megkísért az öngyilkosság gondolata...

Szóval, köszönöm a megtisztelő figyelmet, türelmet! Megpróbálom összeszedni magam...

Üdvözlettel: János

Ara

Kedves János, én megkérdezném a kislányodat, hogy lát-e még valami mást is időnként? Érez-e érintéseket, vagy bármi mást, ami érdekes? Hall-e hangokat? Nagyon tiszta gyermek, és képességeket hozott magával, amiket nem kell magyarázgatni, viszont érdemes lenne fejleszteni.

Miért kérdezed, hogy mi volt a fényaura, amit a kislányod látott? Ne mondd, hogy nem tudod, hogy ha gyógyítasz, intenzívebben sugárzik az aurád. A kislány a gyógyítás és szeretet fényét láthatta.


Nem kell összeszedned magad. Az összeszedés agyi tevékenység, neked nem erre van most szükséged. Természetes, hogy te vonzottad be magadnak a gondokat, nehézségeket és kihívásokat, de éppen azért, hogy meg tudd mutatni magadnak, hogyan leszel úrrá felettük. Az öngyilkosság nem old meg semmit, mivel a következő életedben ugyanezekkel a problémákkal fogsz szembesülni, ugyanúgy, egészen addig, amíg meg nem oldod a helyzetet. Hát miért ne oldanád meg most? Azt javaslom, lazulj el inkább, egy percig ne törődj a gondokkal, felejtsd el azokat a gondolataidat, amik most azt hitetik el veled, hogy az élet árnyoldalán jársz - és próbáld meg megkeresni az utat a felsőbb énedhez / vagy Istenhez, nevezheted így is, úgy is, hited szerint. Használhatsz ehhez valamilyen technikát, ha ismersz ilyet, de elegendő kinyilvánítani a szándékodat, engedélyt adni neki a csatlakozáshoz és elfogadni a közeledését. Ha ő jelen van (ha engeded szóhoz jutni), ezerszer könnyebb felülkerekedni a nehézségeken.

És: szerintem ne a múltbéli magabiztos spirituális tudásodat és nézőpontodat keresd. Az a múltban volt, már a hátad mögött hagytad. Létezik, de már nem kell vele foglalkozni. Most még magasabb szinten fogod tudni megérteni a lényeget, épp azért volt szükség erre az útra, amit most bejártál (így, múlt időben!) hogy a lépcsőn egy fokkal feljebb tudj kapaszkodni. Hiszen teremteni jöttél erre a Földre, és az élet nehézségei arra valók, hogy
felülemelkedj rajtuk (ez a felemelkedés, nem?) a tudatszinted pedig nem(csak) attól emelkedik, hogy hány x-edik dimenziós entitás tanítását olvasod el, hanem attól, hogy hogyan tudod ezeket megvalósítani az életedben.

Amit te most összeomlásként élsz meg, az valójában óriási segítség, lehetőség neked, hogy az összeomlott törmeléket, mindazt, amire már nincs szükséged, magad mögött hagyva valami hihetetlen új csodát építs magadnak. Amikor elkezdjük a renoválást, akkor először nagytakarítást tartunk, nem? Kidobáljuk, akár el is dózerolhatjuk a fölöslegessé vált kacatokat, eszméket, berögződött álláspontokat, és szétnézünk: mi az az újdonság, amit szívesen látnék az új házamban? Amivel szívesen együtt élnék minden nap? És ezt a kérdést nem az agyunknak tesszük fel, hanem a szívünknek. És Ő halkan, súgva, először alig hallhatóan, de válaszolni fog.

 

János

Szerinted hogyan tudom pozitív irányba befolyásolni ezt a folyamatot? (Kaphatok ehhez 'természetfeletti' segítséget?)Nagyon érdekelne!:-)

 

Ara

Hogyan tudod pozitív irányba formálni a folyamatot? Piszok egyszerű: hiszed, hogy pozitív irányba fordul. Nem a jövőben, nem valamikor, hanem most. Nehéz? Annak tűnik, és mégsem az, amikor rájössz az ízére. Lényeges, hogy akarni nem lehet, mert az az energia már nem működik. Egyetlen választást kell hozni a jövőre nézve, és itt nem konkrétumokat kell kiválasztani, hanem egy olyan érzést, ami a jellemzője annak a boldog, nyugodt, kiteljesedett, szabadon és bőségben élt életnek, amire vágysz, és ezt az érzést elküldeni útjára, hogy visszatérhessen hozzád.


Természetes, hogy a 'természetfeletti' segítség készen áll, hogy segíthessen neked. Állandóan ott állnak melletted, de semmilyen módon nem avatkoznak az életedbe. De abban a pillanatban, mihelyt te kész vagy a kapcsolat felvételére, ők azonnal megfogják a feléjük nyújtott kezedet. Ehhez egy olyan lehetőséget mutatok neked, aminek segítségével aktív kapcsolatba léphetsz az éteri világgal. Ez egy nagyon gyakorlati, konkrét kapcsolatteremtés Adamus Saint Germain segítségével.

 

János

Igen, ahogy tovább olvasom a leveledet, a napnál világosabb: a félelmek, aggodalmak, negatív gondolatok és az ezekből származó rossz, romboló ÉRZÉSEK juttattak oda, ahol most vagyok...

Most egy buta kérdést teszek fel: kezdjem el érezni az ellenkezőjét?:-)

Egyébként van tapasztalatom erről: eddig minden, amit elértem az életemben, így jött be! Ezek szerint - sajnos - a másik irányba is hat, mert ahogy a példa mutatja, kiválóan tudom működtetni arra is...:-))

Tehát, el kell kezdeni érezni azt, amit akarok. (Ráadásul tudom, hogy mit akarok, de ez a tudás, akarat kevés, érezni is kell!) Ez a megoldás(?)

Én ezt úgy szoktam mondani másoknak: "Döntsed el, hogy mit akarsz, aztán éld bele magad!" Magamon mégsem tudok segíteni, legalábbis eddig nem...

 

Ara


Kedves János, persze hogy magadon a legnehezebb segíteni. Hiszen nyakig benne vagy a helyzetben, ezért nincs rálátásod. Ahhoz, hogy rálátásod legyen, ki kellene emelkedni belőle, de ahhoz, hogy ki tudj emelkedni, kéne valami rálátás, hogy hová... ez majdnem olyan, mint a 22-es csapdája. Egész addig, amíg be nem villan a megoldás, mint ahogy neked most bevillant: hát persze, hogy kezdd el érezni! Pontosan azt kell érezni, amit szeretnél elérni, mintha már benne lennél. És ez működik. Megmondom előre, lassan fog beindulni, nálam is így volt. Sokáig, hónapokig azt hittem, hogy nem történik semmi. De ez úgy van, hogy ha egy kívánságot elindítasz az Omniverzumban, akkor annak a kívánságnak meg kell tennie egy óriási kört először, és közben, akármilyen rossznak tűnik a helyzet, nem szabad kibillenni az egyensúlyodból. Ha szép türelmesen kivárod, hogy megtegye a kört, a spirál első körét, és te a közepedben maradsz, akkor egyszer csak szembetalálkozol vele, és valami hihetetlen fog történni, amire nem számítasz. Nem kell eldöntened, hogy innen vagy onnan várod a pénzt, és hogy mekkora összeget. Ha ezt e részét konkretizálod, akkor lezárod a lehetőségeket a saját teremtésed elől. Csak a bőségre koncentrálj, és a bőség által kiváltott biztonságos, megelégedett érzésre. Nekem is olyan különleges utakon érkezett pénzem, amikre sohasem számítottam volna, pedig én is keményen bele voltam ragadva a szegénységtudatba, persze nem ok nélkül.

Tehát tényleg így van:
érezd azt, mintha már megteremtetted volna mindazt, amire vágysz, és akkor a vágyad tárgya megteremti saját magát. Pontosan ugyanígy van, ha romboló, negatív gondolatokkal foglalod el magad, és akkor is, ha pozitívakkal. Mindegyik gondolat teremt. Ezért jöttünk ide, teremteni.

Családi téren azt tudom neked mondani, hogy nem kell, hogy a gyerekeidnek most te anyjuk is legyél. Elég, ha apjuk vagy, és ők pont ezt igénylik. Tudod, mielőtt ide születtek volna, ők választották ezt a helyzetet, hogy hosszabb ideig anya nélkül legyenek. Te olyasmit tudsz nekik adni, amire szükségük van ahhoz, hogy ki tudjanak teljesedni: a határozottságot, a tettrekészséget, a következetességet. És az apai szeretetet és gyöngédséget, ami nem azonos az anyaival.

Úgy érzem, valami energiaáramlás megindult körülötted, ami a megfelelő irányba terel téged - és amit te most már a megfelelő irányba fogsz tudni terelni.

 

János

Tegnap este érdekes dolog történt: hirtelen rádöbbentem, hogy mi bénította meg az életemet: a Félelem! Egész életemben rettegtem mindentől. Ennek ellenére, látod feltornáztam magam egy bizonyos szintre, még spirituális értelemben is. De sajnos visszalopakodott ez a kártevő az életembe. Tegnap lelepleztem, de nem tudok egyelőre mit kezdeni vele. Most is itt van, most is félek mindentől...

Már ez a felismerés is megkönnyebbülést hozott, de tovább kellene lépnem. Egyszerűen dobjam ki az ablakon?:-) Vagy menjek bele mégjobban?

 

Ara


János, ez nagyszerű felismerés! Van pár gyakorlat erre, hát nem könnyűek, de érdemes megcsinálni. Hogyan szabadulhatsz meg a félelemtől? Meg kell szabadulni, mert a félelem megbénít, lekötöz, és nem enged továbblépni. De nem tudod egyszerűen kidobni az ablakon, mert visszajön a hátsó ajtón. Bizony, János, bele kell menni a helyzetbe, át kell élni minden fájdalmas és kellemetlen vonzatával együtt. Tehát válassz ki egy helyzetet, talán jobb lenne először olyat, ami nem annyira félelmetes, ezért könnyebb lesz belemenned. Éld át ismét ugyanúgy, mint amikor először jelentkezett. Menj bele a részletekbe, és számíts rá, hogy iszonyú lesz. Nem baj, ha elkezdenek ömleni a könnyeid, ne szégyelld, egyedül vagy...

És aztán másnap (másnap, ne aznap!) ismét vedd elő azt a helyzetet. És keress rá megoldást. Egy olyanfajta megoldást, ami megnyugtató számodra, nem baj, ha semmi köze a valósághoz, engedd a fantáziádat szárnyalni. Lehet meseszerű is, csak nyugtasson meg téged. Mihelyt ezt a megoldást megtalálod, meggyógyítottad a múltadnak azt a részét.

 

János

"Úgy érzem, valami energiaáramlás megindult körülötted, ami a megfelelő irányba terel téged - és amit te most már a megfelelő irányba fogsz tudni terelni."

Kedves Ara! Ezt érzem én is! Tényleg valami történt!:-)

Ma megértettem egy kulcsfontosságú tényt, hogy hol toltam el a dolgaimat: szinte folyamatosan a hiányra fókuszáltam! Folyamatosan teremtek, mint mindenki, ráadásul ez nálam 'születési rendellenesség':-))) Nagyon erős vizualizáló vagyok: nem véletlenül fotóriporter, operatőr a szakmám. Döbbenetes teremtő erő rejlik mindannyiunkban! Sajnos az utóbbi időben aggódásból, félelemből rossz irányba használtam ezt az erőt. Olyan ez, mintha a kenyérvágó késsel hadonásztam volna össze-vissza...

Félre a tréfát. A sok rossz dolog mellett azért történnek jók is. Már említettem, hogy velem vannak a gyerekek, hivatalosan is! Nemrégiben elhatároztuk, hogy keresünk eladó házat egy konkrét kis faluban. A gyerekek imádnak oda járni. Rögtön az első alkalommal meg is találtuk, nem is kellett keresni. Nagyon aranyos, nagyon olcsó, már csak a pénz hiányzik!:-) Tegnap gondoltam valakire és délután megveregette a hátamat az utcán. Elhatároztam, hogy új, független munkát szeretnék. Néhány hete találkoztam valakivel, aki szintén ezt szeretné:-) stb. stb. Soroljam?:-)

Látod, azért működik a dolog jó irányba is. Sokat köszönhetek a te leveleidnek is, lassacskán felnyílik a hanyagságból becsukódott (lelki) szemem...

Kíváncsian várom a folytatást, most kezd izgalmassá válni minden!

 

Ara

János, nem is gondoltam, hogy ennyire gyorsan megnyílik előtted a kapu! Csodálatos felismeréseid vannak! Nagyon-nagyon örülök, csak így tovább! Már az előző leveledre is elkezdtem írni (csak aztán a házimunka meg a család közbeszólt), hogy nagyon élvezem a veled való beszélgetést, mert valami nyílást, mozgást, izgalmas energiaörvénylést érzek körülötted, ami még nekem is nagyon jó érzés, pedig te csinálod, te vagy a részese, és téged érint.

Látod, a hiányt éppúgy meg lehet teremteni, mint a bőséget. És most felismerted, hogy a hiányra fókuszálással a hiányt teremtetted meg, ha pedig mostantól a bőségre fókuszálsz, azt fogod megteremteni. És a bőség alatt nemcsak a pénz beáramlását értem, hanem mindenfajta bőséget, a lehetőségek (kapcsolatok, barátok, állás, lakás stb.) terén. Kuthumi valamelyik régebbi cikkében ilyesmit mondott, hogy hányszor kínáltak meg mondjuk kávéval vagy egy szem cukorral vagy bármi aprósággal, amit valami félreértelmezett szerénységből elutasítottál? Ilyenkor mindig elutasítod a saját hatalmadat, a teremtőerőd által az Omniverzum eléd hozott bőségét, ami akár apróságokban is megnyilvánulhat először. Vegyél úgy mindent, amit eléd hoz a sors, hogy az a teremtőerőd megnyilvánulása.

Most csak figyelj, mert elindult valami, és neked csak áramolnod kell vele. Néha kell egy-egy karcsapás, hogy ne sodródj ki, de az áramlat iránya már jó. Figyelj az apró jelekre, a szinkronicitás eseményeire. A folytatás olyan lesz, amilyennek te megteremted.

 

János

Egyébként igen, valami tényleg elindult. A sejtjeim kezdenek emlékezni a 'régi szép teremtésekre'..:-) Mert tényleg így volt. Tegnap szabályosan eufórikus örömben úsztam, ugyanakkor megrészegített a tudat, hogy tényleg minden lehetséges! Ezt korábbról tudom, mert tapasztaltam. Említettem, hogy ez nálam 'van', így születtem. természetesen nem csak én, más is.

Számomra most az a nagy kihívás, hogy ezt a fantasztikus Teremtő Erőt és folyamatot végre - újra - pozitív irányba tudjam fordítani! Nem lesz 1szerű, mert túl sokáig vergődtem a negatív energiák fogságában...

(A fiam 2 napig járt oviba, éjszaka hányt, reggel hasmenése volt, a lányom is fájdítja a hasát, beszedtek valami vírust. Zajlik az élet...)

 

Ara


Nagyon örülök a jó híreidnek, és most már arra figyelj, hogy ne hagyd magad kizökkenteni ebből a gyönyörűséges állapotból. A gyerekek betegsége az előző állapotodra való reakció (is) lehetett. Ha érzik (márpedig érzik) a megváltozott energiádat, az aurádat, akkor pillanatok alatt meg fognak gyógyulni.

Még egy lényeges: ezt a csodálatosan megváltozott teremtő erőt kezdd el használni minél előbb! Fordítsd olyasmire, ami leföldeli, vagyis hogy megvalósítja a fizikai világban. Lehet ez bármi, csak használd, használd!

 

Kép: KeDo

 

 

0
0
0
s2sdefault
Regisztrálva és belépve írhatsz és olvashatsz hozzászólásokat.

 

Webshop kosár

A kosár üres

Bejelentkezés

Hírlevél

A hírlevélre feliratkozók havonta változó kedvezményeket kaphatnak a könyvek és a programok árából.

Ha fel szeretnél iratkozni a hírlevelemre, küldj egy "Hírlevél" tárgyú üzenetet itt:

 Üzenetküldés

Facebook

Statisztika

Mai nap98
Tegnap223
Összesen645744
Indult 2013.07.01. CoalaWeb